2016 a kedvezmények éve

2016 az adócsökkentés, a családi kedvezmények, a béremelés és a bürokráciacsökkentés éve lesz.

2016. januárjától kezdődően számos olyan intézkedés lép és lépett életbe, mely jelentősen segíti a magyar emberek, családok életét. Az idei év az adócsökkentésről szól, csökken a személyi jövedelem adó, öt százalékra mérséklődött a sertéshús, továbbá az új lakóingatlanok áfája is. Bővülnek a családi adókedvezmények, elindult a családi otthonteremtési program, széles kőrben sor kerül béremelésekre, valamint új lendületet kap a bürokráciacsökkentés is.

Januárban számos olyan kormányintézkedés lépett életbe, amelyek jelentősen segítik a magyar emberek, a magyar családok mindennapi életét.
– 2015-ben elfogadta a Parlament a 2016-os költségvetést, és ez nemcsak azért jó, mert tervezhetővé teszi az évet, hanem azért is, mert kiszámíthatóvá teszi. Mindenekelőtt 2016. az adócsökkentésről szól, az adócsökkentés éve lesz. Ezt annak idején már a költségvetés elfogadásakor is beharangoztuk. A teljesség igénye nélkül, csökken például a személyi jövedelemadó, bővülnek a családi adókedvezmények, emellett elindul a családi otthonteremtési program, ami az új lakások építését, vásárlását könnyíti majd meg, ezáltal nemcsak demográfiai, hanem gazdasági előnyöket is tartogat. Széles körben béremelésekre is sor kerül a következő esztendőben, új lendületet kaphat a bürokráciacsökkentés is. Azt gondolom, ezek mind olyan intézkedések, amelyeknek köszönhetően tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy minden magyar ember tehet egy lépést előre saját maga, családja érdekében, igazolni tudják az előttünk álló esztendőben reményeim szerint, hogy ezek a magyar reformok valóban működnek. – nyilatkozta Witzmann Mihály országgyűlési képviselő.

Az adócsökkentések között szerepel a személyi jövedelemadó csökkentése, a házi sertéshús áfájának csökkentése, az új lakóingatlanok áfája, a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezménye, bővül a Gyed extrába bevonható családok köre.
– Összességében elmondható, hogy mintegy 230 milliárd forint az az összeg, ami a magyar családoknál, magyar vállalkozásoknál, magyar munkavállalóknál marad, a gazdaságot élénkítő összeg lesz. A személyi jövedelemadó mértékét a 2010. év előttihez hasonlítva, jelenleg kevesebb mint a felére csökkent. 2010-ben a magasabbik SZJA adókulcs 32, az alacsonyabbik 18 százalékos volt, most a tavalyi év után 16 százalékról 15 százalékra csökken. Ez az egy százalék 120 milliárdot hagy a magyar embereknél. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a házi sertéshús áfája is csökkent 27 százalékról 5 százalékra, és már néhány hét adatai után látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalomban jelentősen nőtt a sertéshúsfogyasztás. 27 százalékról 25 százalékra csökken az új lakóingatlanok áfája is, a csökkentések között szerepel a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezménye, amely a családok költségvetési mozgásterének bővítése mellett szól. Január 1-től 10 ezer forintról 12.500 forintra nő a kétgyermekes családok esetében a gyermekenkénti adókedvezmény. Ez egy négylépéses folyamat első lépése, 2019-re az összeg a duplájára fog bővülni. Tovább bővült a Gyed extrába bevonható gyermekek, családok köre, már fél éves kortól jár ez a szolgáltatás. Az alsó tagozatosok számára teljes mértékben ingyenessé válik a tankönyvekhez való hozzájutás, felsősöknél ez rászorultsági alapon működik. Minden eddiginél nagyobb összeget, 71 milliárd forintot költ a kormány gyermekétkeztetésre, ami 321 ezer gyermeknek jelent napi háromszori étkezést. – mondta el Witzmann Mihály.

2016. január 1-től még kedvezőbb feltételekkel igényelhető a CSOK, azaz a családi otthonteremtési kedvezmény, és az új lakások esetében áfa csökkentés lép életbe. A kedvezményekkel a kormány célja a lakásépítési, beruházási kedv növelése hazánkban, amely a gazdaság élénkítéséhez járulhat hozzá.
– Az Otthonteremtési Program egy több lábon álló kormányzati kezdeményezés, amelytől azt várjuk, hogy az új lakások tekintetében az építkezési, beruházási kedv megnő Magyarországon. Reméljük, hogy a jelenlegi, éves szinten 8 ezer lakás helyett egy éven belül sikerül ennek másfél, kétszeresét is elérni. 2003-2004 óta folyamatos csökkenő tendencia mutatkozik meg az új lakások építésében, 80 százalékkal esett vissza a lakásépítési kedv hazánkban. Ennek sok oka van, a szocialista kormányok annak idején az államilag támogatott hitel konstrukciókat eltörölték, ráeresztették a devizahiteleket a bankokon keresztül a lakosságra, a lakásépítési áfát 12 százalékról 25-re emelték. Jelenleg fontos lépés az áfa csökkentés, amely 27 százalékról 25 százalékra csökkenti az új lakások esetében az áfát. Ehhez tartoznak az önerős építkezések is, aki saját maga építkezik, az összegyűjtött számlák áfa tartalmából utólag visszaigényelheti az áfát 5 millió forintig épületenként.

2015. július 1-től a korábbi szocpol utódjaként a CSOK, családi otthonteremtési kedvezmény is útjára indult, amely 2016. január 1-től még kedvezőbb feltételekkel igényelhető. A három-, vagy többgyermekes családok 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak egy új lakás építéséhez vagy vásárlásához, plusz ehhez az állami támogatáshoz alacsony kamatozású, maximum 3 százalékos kamatozású, 25 éves futamidejű hitelt is igénybe vehetnek. Egyre nagyobb az igény erre térségünkben is. Kétgyermekes családoknál 2,6 millióra emelkedett az új lakás vásárlása, használt lakóingatlanok vásárlása esetében a CSOK alapösszege 10 százalékkal emelkedett. Azok az egy- vagy kétgyermekes családok is igényelhetik a lakásra vonatkozó otthonteremtési kedvezményt, akiknek már van lakásingatlan tulajdona. Eltörlésre kerül a felső plafonban megállapított 30 milliós értékhatár is az államilag támogatott hitelek esetében. Eddig nem volt igénybe vehető ez a kedvezmény ott, ahol nincs teljes közművesített térség, most már a teljes közművesítés nélküli térségben lakók is igénybe vehetik ezt a támogatást. Bízom benne, hogy ezzel nemcsak a gazdaságot tudjuk élénkíteni, hanem demográfiailag is jobb helyzetbe kerülhet az ország. – mondta el az országgyűlési képviselő.

A hatékonyabb, egyszerűbb, gyorsabb közigazgatás érdekében tovább csökken Magyarországon a bürokrácia, folytatódik a 2010-ben elindult államreform program. Witzmann Mihály elmondása szerint nemcsak azért érdemes csökkenteni a bürokráciát, mert az adminisztráció, a fölösleges bonyolult jogszabályok megterhelik a mindennapjainkat, hanem azért is, mert ha Magyarországot valóban versenyképes országgá szeretnénk tenni, akkor nemcsak gazdasági tekintetben (államadósság, foglalkoztatás, államháztartási hiány, gazdasági növekedés, infláció), nemcsak adópolitikában (adócsökkentések, támogatási rendszer kiszélesítése) kell versenyképessé válnunk, hanem az államigazgatási szolgáltatásoknak is versenyképessé kell válniuk.
– A cél az, hogy egy valóban szolgáltató szemléletű, polgárbarát ügyintézést megvalósító közigazgatás legyen Magyarországon. 2010 óta indult el az államreform program, amelynek jelenleg a második ütemében tartunk. Az első lépéssorozatban visszaállításra kerültek a közigazgatási hivatalok, létrejöttek a megyei kormányhivatalok, járási kormányhivatalok, szakigazgatási szerveket integrálta a kormányzat, hogy ne kelljen egy ügyben több hivatalt felkeresnie az állampolgároknak, egyre több helyen megjelenik az egyablakos ügyintézés. Ha a kormányablakok számát nézzük, nagy előrelépés az, hogy 2016-ban 270-re fog emelkedni a kormányablakok száma. Tavaly a térségben Siófokon és Tabon is átadtunk egy-egy kormányablakot. A cél, hogy hatékonyabb, egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb közigazgatás jöjjön létre. Idén egy 10 milliárd forintos adójárulék csökkentési csomag került a költségvetésben elfogadásra. Ez az igazolványok készítésében kézzelfogható lesz, hiszen túl azon, hogy modern, elektronikus igazolványok kerülnek kiadásra, díjmentes is lesz például a személyigazolvány, a lakcímkártya, a diákigazolvány, a jogosítvány vagy a vállalkozói igazolvány kiállítása. 300 négyzetméter alatti lakóházak esetében nem lesz szükség építési engedélyre. – emelte ki a pozitív változásokat az országgyűlési képviselő.

2016-ban tovább emelkednek a minimálbérek, a közszféra, az oktatás, az egészségügy, a közszolgálat és a szociális ágazat dolgozói is bérfejlesztésekre számíthatnak.
– Magyarországon nemcsak a foglalkoztatottak száma növekszik, a 2010-es 3 millió 700 ezer helyett jelenleg közelítünk a 4 millió 300 ezerhez, hanem a munkanélküliség is csökkent, 2010-hez képest 12 százalékról 6,2 százalékra. A bérek is folyamatosan emelkednek, a minimálbér bruttó 111 ezer forintra emelkedik 2016-ban, a garantált bérminimum bruttó 129 ezer forint. Ha a jelenlegi bérinflációt és a személyi jövedelemadó csökkentését is belekalkuláljuk, akkor elmondható, hogy 5,6-5,7 százalékos reálbér növekedésről beszélhetünk a minimálbér esetében. A közszféra bérei is növekednek, 2015 nyarán történt egy 30 százalékos bérfejlesztés a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál, az idén további 5 százalékkal nő. A felsőoktatásban oktatók bére 15 százalékkal növekszik, folytatódik a pedagógusok béremelési programja is. Az egészségügyben a korábbi évek béremelési programjaihoz csatlakozva januártól újabb 43 ezer ápoló és 18 ezer ápoló kap magasabb bért, szakvizsgázott fiatal ápolók 151 ezer forint plusz támogatásban részesülnek, a szakorvosi minimálbér nettó 271 ezer forintra emelkedik. Háziorvosok estében folytatódik a havi 130 ezer forintos növelt támogatás. A közszolgálati dolgozók esetében is várható 2016-ban egy új életpályamodell, amely elsőként a járási hivatalban dolgozókat fogja érinteni. A szociális ágazatban már történtek bérfejlesztések, de megoldást ott is egy életpályamodell fog jelenteni, amelynek előkészítése elkezdődött.

A kormány költségvetésében 300 milliárd forintot nyújt a Balaton régió fejlesztésére, amelyből a tervek szerint folytatódhat a dél-balatoni vasútvonal építése, megújul a Sió zsilip, kikötők fejlődhetnek, szennyvízfejlesztések, kerékpárút építések valósulhatnak meg.
– Túlzás nélkül mondhatjuk azt, hogy a Balatonra a kormány szövetségesként tekint, végre van egy olyan kormánya az országnak, amely invesztál is bele. Erről árulkodik a több mint 300 milliárdos fejlesztési programcsomag, amely különféle ágazati programokból alakult ki, és olyan nagy ívű fejlesztéseket tartalmaz, mint a dél-balatoni vasútvonal továbbfejlesztése. Tavaly 30 milliárdból Szántód-Kőröshegyig történt fejlesztés, idén újabb 44 milliárd forintból Szántód-Kőröshegytől egészen Balatonszentgyörgyig folytatódhat. Említhetném a 12 milliárdos siófoki zsilip, illetőleg a Sió-csatorna rehabilitációs programot. Említhetek számos kikötőfejlesztés szerepel a Balaton térségében, szennyvízfejlesztéseket, kerékpárút építéseket. A Balatoni programcsomag mellett más pályázati lehetőségek megragadására is alkalom nyílik. Fontos kiemelni, hogy ekkora pénzösszeget a Balaton még soha nem kapott dedikáltan. Bízom abban, hogy ennek hatásait minél hamarabb érezni fogjuk. 2016. az előkészítésről, tervezésről kell, hogy szóljon, a forrásokat 2017. július 30-ig legalább előszerződések keretében, támogatási szerződések aláírása tekintetében le is kell kötni. Nagy felelősség mind a vállalkozó, mind az önkormányzatoknak, mind a civil szférának, hogy ezekkel a forrásokkal a jövőben élni tudjanak. A fejlesztéspolitika mellett vannak olyan pozitív változások is, amelyek Siófokot is érinthetik. A közelmúltban jelenthettük be, hogy ismét van főiskolája a városnak. Nemcsak egy magas színvonalú oktatás és képzés helyszíne lehet Siófok, nemcsak a felsőoktatás térképére tud feliratkozni, hanem a helyi élet felpezsdítéséhez, egy gazdagabb, színesebb társadalmi élet kibontakozásához, a szürkeállomány helyben tartásához, a fiatalok elvándorlásának csökkenéséhez is nagyban hozzájárulhat. Ezek azok a kezdeményezések, amelyek a térségnek egy új lendületet tudnak adni a jövőben. – nyilatkozta Witzmann Mihály.

(Részlet: Siófoki Hírek)

Read previous post:
Februártól tilos csukát fogni

Február 1-jén, hétfőn kezdődik a csuka tilalmi ideje, amire azért van szükség, hogy a halfaj ívását ne zavarják.

Close