171 éves az első gőzhajó

Szeptember 21-én múlt 171 éve, hogy vízre bocsátották az első balatoni gőzhajót, amelyet Kisfaludy névre kereszteltek – olvasható a hirado.hu oldalon.

Mintegy harminc évvel a dunai gőzhajózás megindulása – 1817. március 21. – után jelent meg a Balatonon az első gőzhajó, 1846. szeptember 21-én. Az eszme azonban azelőtt már vagy tíz évvel, 1837-ben felvetődött. Ekkor Hertelendy Károly, Zala vármegyei alispán foglalkozott a kérdéssel, a balatonfüredi fürdő panaszkönyvébe írt feljegyzésében.

Mellette és ellene

A közvélemény figyelmét Kossuth Lajos 1842 júliusában, balatonfüredi nyaralása során írott, a Pesti Hírlap hasábjain megjelent fürdőlevele irányította a kérdésre, amelyet a part menti birtokosok is szorgalmaztak. 1844-ben egy osztrák vállalkozó akart monopóliumot szerezni a balatoni gőzhajózásra, ezért Hertelendy és az ügyet felkaroló Széchenyi István gróf belekezdett a hazai gőzhajózási társaság szervezésébe.

Széchenyi a Lánchíd építését vezető Adam Clarkkal együttműködve három gépgyártól is kért ajánlatot, a kikötők ügyében tárgyalt a vármegyékkel, és aláírásokat gyűjtött a társaság részvényeire. Ugyanakkor a Festetics család, amely só- és postaszállító vitorlásokat, kompokat üzemeltett a tavon, elutasította a tervet, és nem volt hajlandó a Balaton térképét kiadni.

Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – bocsátották vízre.

Testet öltenek a tervek

A Balaton Gőzhajózási Társaság 1845. december 27-én Pesten tartotta előkészítő ülését, ezután néhány hónappal, Széchenyi 1846. április 2-án jelentette meg Balatoni gőzhajózás című röpiratát, amely hangsúlyozta a gőzhajózás jelentőségét, kapcsolatát az idegenforgalommal, vízszabályozással, halászattal, iparosodással, munkahelyek teremtésével, és említést tett a Balaton-Duna csatornáról is. Néhány nappal később, 1846. április 5-én Széchenyi elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, 60 ezer forintos alaptőkével.

A Kisfaludy névre keresztelt első hajó előállítási költségeit a részvények árából fedezték, habár a tervezettnél jóval többe került. A 40 lóerős gőzgép Angliában, a Penn gyárban, a hajótest – miként a Füred és Keszthely névre keresztelt két rakhajó (uszály) is – az Óbudai Hajógyárban készült, és Triesztből, illetve Óbudáról lovakkal vontatták Füredre.

A Kisfaludyról Jókai, Garay és Eötvös Károly is írt, s jóllehet minden Balaton-ábrázoláson szerepelt, a mai napig csak keveset lehet róla tudni. Mindössze négy képe maradt fenn, ezek sem túlzottan pontosak, műszaki adatait egyetlen forrásból ismerjük.

Pesten 1846 áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – bocsátották vízre.

Az 50 méter hosszú, 5 méter széles és csaknem három méter magas, 300 férőhelyes, 200 tonna teherbírású gőzös kormánya függőleges tengely körül forgott, a hajótest vasból, a felépítmény fából készült.

A Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én, Széchenyi ötvenötödik születésnapján bocsátották vízre. Balatonfüredről Kenesére vezető első útját egy óra alatt tette meg. Október végén még egy háromnapos próbaút következett, a gépet fával fűtötték, mert szenet nem lehetett beszerezni.

A menetrend szerinti közlekedés 1847. március 29-én kezdődött, ez a rendszeres balatoni hajóközlekedés születésnapja. A hajó Alsóörs, Keszthely, Kenese és Füred kikötői között járt, feltételes megállóként szerepelt Boglár, Fülöp, Badacsony, Fonyód és Szántód. A menetidő 6-8 óra, a viteldíj I. osztályon 2, II. osztályon 1,20 Ft, III. osztályon pedig 40 krajcár volt.

Az utasok főként a nyaralók közül kerültek ki, a szegényebbek csak az országos vásárok idején szálltak hajóra. Igazi kikötők nem lévén az utasokat eleinte ladikon vitték a partra vagy a mólókhoz. Felmerült a járat meghosszabbítása a kis-balatoni Hídvégig, így a Kisfaludy az országos kereskedelmi forgalomba is bekapcsolódhatott volna, de ez a sekély víz és a fenékpusztai híd miatt nem volt lehetséges.

Így tehát a forgalom alacsony maradt, a hajók alig szállítottak árut, következésképp a vállalkozás nem termelt hasznot.

Pesten 1846. áprilisában Széchenyi István elnökletével megalakult a Balaton Gőzhajózási Társaság, melynek alapszabály-tervezetét Kossuth írta. Az első balatoni gőzhajót szeptember 21-én – Széchenyi 55. születésnapján – bocsátották vízre.

Széchenyi idegösszeomlása miatt 1848 szeptemberétől nem foglalkozott közügyekkel, de a társaság éléről csak 1855-ben váltották le. A Balatont 1861-ben a Déli Vasút megépülése hozta közelebb a világhoz, a Kisfaludy 1863-tól jobbára már csak Siófok és Balatonfüred között közlekedett.

Az első balatoni gőzöst 1887-ben bontották szét, a Balaton Gőzhajózási Társaság is feloszlott. A balatoni gőzhajók száma azonban látványosan megszaporodott, köszönhetően az 1888-ban létrejött Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaságnak.

hirado.hu

Read previous post:
Szelfipont készült Lellén is!

"Hello Balatonlelle" felirattal elkészült Balatonlelle első szelfipontja a BL YachtClubban.

Close